1. fejezet ~ taxi ?!

~ 2 hónap múlva ~

Lassan, de valahogy eltelt ez a két hónap. Hogy mi történt ez idő alatt? Nos, apám elvált attól a borzalmas nőszemélytől, de nem maradt sokáig egyedül. 2 héttel később egy újabb feleség jelölttel jelent meg a vacsoránál, aki már 1 hete hivatalosan is a felesége.

" New Life" a repülőn ülve ezt a két szót véstem a naplóm fedelébe, amikor már a gép landolni kezdett.

Új ország, új élet, új emberek – ez a három dolog kavargott a fejemben, amikor elhagytam a gépet.

Antonia nem tudott kijönni elém, ezért taxit kell fognom. Már tíz taxi ment el mellettem, mikor egy bácsi hangos kacagásra lettem figyelmes.

- Khm! Elmondaná mi olyan vicces? - kérdeztem meglepetten.

- Hát szerintem nem így kell taxit fogni - mondta, még mindig nevetve.

- Mégis mit csinálok rosszul? - emeltem fel a hangom.

- Hát gondolom a kis hölgy nem vette észre, hogy az eddig elhaladó tíz taxisból nyolc visszaintett, kettő pedig bemutatott magának. - már annyira röhögött, hogy a hasát fogta.

- Hupsz, azt hiszem ezt eddig nem vettem észre. - elmosolyodtam.

- Semmi baj, gondolom nem itt lakik - erre elkezdtem bólogatni - Na várjon, majd én intézek magának egy fuvart - füttyentett egy hangosat, mire három taxi is megállt. - Így kell ezt csinálni - ütött a mellkasára büszkén.

- Ezt megjegyzem - kacsintottam egyet és beszálltam a legközelebbi autóba.

Bediktáltam a címet, amit Nia adott meg és 10 perccel később már egy hatalmas ház előtt álltam a bőröndjeimmel.

- Szép kis ház - gondoltam magamban, miközben az ajtó előtt lévő 3 lépcsőt másztam meg.

Amikor kopogni akartam, kivágódott előttem az ajtó.

- Jézusom Tina! Annyira örülök! - Nia széles mosolyával találtam szembe magam.

- Tudod, hogy majdnem orrba vágtál az ajtóval? - felhúztam a szemöldököm.

- Hát te semmit nem változtál! - kacsintott egyet.

- Te viszont igen! - végig mértem tetőtől-talpig. Milyen csinos lett?!

- A szomszédba szeretnél aludni vagy bejössz? - a fejével a szomszéd ház fele bólintott.

- Attól függ ki a szomszéd?! - egy huncut mosoly jelent meg az arcomon.

- De Christina! Mindent a maga idejében! - ezzel félre is állt az ajtóból és a bőröndjeim felé vette az irányt.

- Ez a ház gyönyörű! - tátott szájjal bámultam a hatalmas nappalit.

- Köszönöm! Igyekeztem. - mosolyogva cipelte be a cuccaimat. - 2. emelet, jobbra a 2. ajtó lesz a te szobád. Remélem nem baj, hogy berendeztettem?!

- Nem. Biztos tetszeni fog - elindultam a lépcsőn felfelé - Gyönyörű, gyönyörű, gyönyörű - ezt hajtogattam, amikor kinyitottam a szobám ajtaját.

A krém színű falakon lila orchideák díszelegtek. A szoba közepén egy fehér ágy volt lila ágynemű huzattal. Egy íróasztal, egy könyvespolc, egy nagy tükrös szekrény és egy fésülködő asztal is helyett kapott a szobában.

- Nagyon szépen köszönöm Nia! - rohantam le a lépcsőn, egyenesen Nia karjaiba borultam.

- Reméltem, hogy tetszeni fog - szorosan megölelt.

- És, hol van az én keresztfiam? - kérdeztem csodálkozva, mert sehol se láttam.

- A nagyfiú bölcsődében van, mint minden délelőtt. Nem tudok rá vigyázni, mert dolgozok, de hogy most itt vagy szóltam a bölcsődébe, hogy lehet Adam nem lesz olyan sűrűn ott.

- Ennek örülök! - mosolyogtam és öntöttem magamnak egy pohár vizet.

- Na, de nekem vissza kell mennem a munkahelyemre! - egy cetlit nyomott a kezembe - ez a bölcsőde címe. 10 körül el kellene menned Adam-ért, ha nem baj.

- Nem, dehogyis.

- Köszönöm! Délután jövök - gyorsan egy puszit nyomott a homlokomra, csak egy ajtó csapódás jelezte, hogy elment.