21. fejezet ~ a múlt és a jelen találkozása

~ 1 év múlva - Tina szemszöge ~

Egy hosszú év telt el Harry meglepetésszerű látogatása óta. Hogy mégis mi a fene történt akkor? Még most is emlékszem az egészre...:

- de hülye voltam... - rontott be Harry az ajtón - még nekem volt bűntudatom, közben meg te itt enyelegsz a pasiddal!

-  Harry, nyugodj! Meg tudom magyarázni! - álltam fel.

- Hallgatlak... - kulcsolta össze kezeit a mellkasánál - tudod mit? nem vagyok rád kíváncsi és a kifogásaidra sem, láttam amit láttam! - ezzel ki is rohant az ajtón.

Nem adott időt hogy megmagyarázzam... Akit ölelgettem, az nem a pasim volt, hanem az eltitkolt testvérem. Igen, elég hihetetlenül hangzik, de igaz! Anyu nem direkt titkolta el, hanem megakarta védeni apámtól. Tudta, hogy engem már nem tud megmenteni, de mentette ami menthető volt és ez a személy volt a nálam 1 évvel fiatalabb öcsém, Tom. Amikor hallotta a híreket és eszébe jutott, hogy valójában ki is vagyok én neki, akkor az első útja hozzám vezetett. Elmesélt mindent, azt hogy anyu tartotta vele a kapcsolatot és hogy engem is megismert, azokból a történetekből amiket anyu mesélt neki rólam. Még ma is kicsit szokatlan, hogy nem egy üres házban kelek fel, ugyanis Tom is itt lakik, nem is beszélve a két kis kutyánkról és a jó öreg Paulról se feledkezzünk el. Paul lakásában szivárog a víz, így ideiglenesen a ház lakója lett ő is... megjegyzem ez az ideiglenes elszállásolás 2 hónapja tart. És hogy velem mi történt egy év alatt? Sok minden. Harry még aznap haza utazott. Azóta se egy telefon, se egy üzenet. A banda többi tagjával néha-néha beszélek, de nem rendszeresen, sőt ők sem tudják, hogy hogyan élek most Magyarországon.

A fiúk távozása után megkeresett egy divatcég, hogy szeretnének felkérni kifutómodellnek. Először elutasítottam, majd jobban átgondoltam és elfogadtam az ajánlatot. Úgy gondoltam egyszer élünk és végül is semmi vesztenivalóm nincs, ezzel csak nyerhetek. Így is történt. Az első megjelenésem 8 hónapja volt. Azóta rengeteg minden történt. Az emberek már Magyarország szupermodelljének emlegetnek, címlapokon a fényképeim köszönnek vissza és minden héten van legalább egy divatbemutatóm. Híres lettem! Eleinte nagyon rosszul viseltem, hogy megállítanak az utcán és attól is nagyon féltem, hogy majd mindenkinek a híradóból fogok beugrani, mint az a lány akit megakartak ölni. De szerencsére ez még elő se fordult. Párizs, Sydney, New York, Barcelona, Manchester, Las Vegas, Velence, Bécs, Peking, Tokió és még sorolhatnám azokat a városokat, ahol kifutóra léptem, de talán most jön a legnehezebb divatbemutató, A londoni divathetek. Én fogom a legvégén az úgymond Főruhát bemutatni. Angol hírességek kapnak majd helyet a kifutó mellett és a ONE DIRECTION tagjai lesznek a V.I.P vendégek...

~ London ~

- Tina! Siess, mindjárt te jössz! - igazgatta rajtam a ruhát a divattervező, aki mellesleg meleg... minden jó pasi meleg! - Jól van szépségem! - lökött egyet rajtam és máris a kifutón voltam.

Már magabiztosan lépkedek, azért kellett egy kis idő míg megszoktam a 10-20 cm magassarkú cipőket. Már majdnem a kifutó végére értem, amikor megláttam ŐT. Értetlenül motyogott valamit Lounak, aki egy "nem értem"-et tátogott és hirtelen elkezdett tapsolni. Mire észbe kaptam, addigra vakuk villogtak, fütyültek és hatalmas tapssal díjaztak. Én pedig csak álltam és Őt néztem...

 

6 hozzászólás után új rész!